was successfully added to your cart.

OTP-be, olajba, aranyba vagy kávéba kellett idén fektetni?

By October 2, 2018 In my mind

Olaj, kakaó, OTP, sertéshús, cukor vagy kínai részvények? Nagyon nem mindegy, mibe fektettünk év elején, masszív mozgásokat láttunk idén a világ tőzsdéin, ha rossz lóra tettünk, egyes eszközosztályokon simán bukhattunk 20-30 százalékot az év első 9 hónapjában. Nagyot ment idén az olajárJelentősen emelkedtek idén az olajárak, a WTI 21, a Brent pedig több mint 22 százalékkal drágult a globális olajpiaci kínálat szűkülése következtében. Az áremelkedést több tényező támogatta: az év elején még inkább a
z okozta a drágulást, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) összehangolt kitermeléscsökkentési intézkedéshez a venezuelai kitermelés zuhanása is hozzájárult, ezzel a vártnál nagyobb mértékben zsugorodott a kínálat. Ez májusra 80 dollárig, három és féléves csúcsra hajtotta a Brent árfolyamát, ami a legnagyobb globális fogyasztók, elsősorban az Egyesült Államok megnyilatkozásai szerint már túlságosan magas szint volt, ezért az olajkartell egyre fokozódó nyomás alá került a kitermelés növelése, ezáltal az áremelkedés korlátozása érdekében.Az OPEC a fogyasztói piac igényeire tekintettel a kitermelés napi 1 millió hordós emeléséről állapodott meg nyár elején, de ezt részben saját érdekei is indokolták, mivel ez az árszint vélemények szerint már kedvezőtlenül hat vissza a keresletre is. Ez ugyan gátat vetett a további drágulásnak, de csak egy ideig.Azt, hogy a Brent olaj ára most már jócskán 80 dollár felett áll az magyarázza, hogy az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump májusban közölte, kilép az iráni nemzetközi nukleáris megállapodásból, egyúttal új szankciókat helyezett kilátásban a perzsa állammal szemben. Ennek részeként az iráni olajexport is az amerikai szankciók tárgyát képezi. A kínálattal kapcsolatos aggályok (amelyeket például a bizonytalan líbiai helyzet is erősít) ráadásul egy olyan időszakban uralták el a piaci hangulatot, amikor a globális olajkereslet masszívan bővül.A Nasdaq 100 index a technológiai részvényeknek köszönhetően emelkedett idén közel 20 százalékot, a Netflix közel kétszerezett csak idén, az Amazon közel 70 százalékot, az Apple pedig több mint 30 százalékot emelkedett az év eleje óta. Az amerikai indexek emelkedtek idén és új történelmi csúcsokat döntögettek, az európai tőzsdék viszont gyengélkedtek, a DAX és a BUX is esett 2018 első kilenc hónapjában.Drágul a sertés, olcsó lett a cukorA sertéshús árfolyama több mint 26 százalékot emelkedett idén, amiben szerepet játszott, hogy a világ több pontján felütötte a fejét egy halálos sertésvírus. A sertéspestis a világ legnagyobb piacának számító Kínát sem kerülte el, ami akár azt is eredményezheti, hogy az ország, amely a világ sertéshúsfogyasztásának feléért felel, importra szorul, ez pedig megzavarhatja a globális ellátási láncokat.A kávé árfolyama 20 százalékot esett az év eleje óta a rekordmennyiségű brazil kávétermésnek köszönhetően, ami a várakozások szerint többletet okozhat kínálati oldalon a 2018-as/2019-es évben. A kávénál nagyobb mértékben csak a cukor árfolyama esett idén, az árfolyam zuhanása 2017-ben kezdődött, amikor az Európai Unió engedett lazított a piaci szabályozáson, eltörölte például a garantált minimum árakat és a termelési kvótákat. Most túltermelés és a túlzott kapacitások jellemzik a piacot.A nemesfémeknek nem volt jó évük eddig, a menedéknek számító aranyárfolyama közel 9 százalékkal került lejjebb, az ezüst és a réz pedig kétszámjegyű mértékben esett.Mi történt a feltörekvő piaci tőzsdéken?Ami a tőzsdéket illeti, miközben az amerikai részvénypiacokon dőltek a csúcsok, addig a feltörekvő régiók indexei vegyesen teljesítettek. Saját devizában számolva nagyot esett a török index, ahol belpolitikai feszültségek rontották a részvénypiacok megítélését, a válsággal küszködő Argentína részvényindexe viszont több mint 10 százalékot emelkedett.A saját devizában számolt elmozdulás azonban nem mutatja a teljes képet, főleg ha megnézzük, hogy az argentin peso és a török líra gyakorlatilag összeomlott idén a dollárral szemben. Az április második felétől felerősödött befektetői kockázatkerülő magatartás, illetve ezzel összefüggésben a feltörekvő piacokról való tőkekivonás viharként söpört végig a globális devizapiacokon, több ország devizáját is a padlóra küldve.Több tényező áll a török válság kialakulása mögött, ezek között fontos helyet foglal el a jegybank függetlenségével kapcsolatos befektetői aggodalom. Recep Tayyip Erdogan államfő korábban többször is felszólalt a (török gazdaság helyzete miatt egyébként indokolt) magas kamatok ellen, magát a kamatok ellenségének kikiáltva pedig igyekezett nyomást gyakorolni a jegybanki döntéshozókra, hogy ne szigorítsanak a monetáris politikán. Mivel Erdogan a legutóbbi választási győzelmével gyakorlatilag teljhatalmat szerzett, a piaci szereplők egyre jobban félni kezdtek attól, hogy a politikai befolyás alá kerülő jegybank nem lesz képes (pontosabban fogalmazva: nem lesz hajlandó) teljesíteni inflációs mandátumát. Holott a túlfűtött, fenntarthatatlan gazdasági növekedés miatt gyorsuló infláció már év elején is problémát okozott Törökországban, a feltörekvő piaci tőkekivonás által kiváltott líragyengülés pedig csak tovább rontott a helyzeten.Argentínában az előző elnök ciklusában elkövetett súlyos gazdaságpolitikai hibák miatt nagyon gyenge gazdasági fundamentumokkal rendelkező ország jegybankja idén már többször is durva kamatemelést hajtott végre a peso összeomlásának megakadályozása érdekében, azonban ez sem volt elég. Múlt héten az IMF és Argentína megállapodott abban a gazdaságpolitikai programban, ami lehetővé teszi a mentőcsomagot, így elkerülheti Argentína az államcsődöt (egyelőre).Ha a feltörekvő indexek teljesítményét dollárban nézzük, akkor teljesen más kép rajzolódik ki. A válsággal sújtott török és az argentin index csaknem a felére esett, miközben a katari részvényindex 15 százalékot emelkedett. Utóbbi emelkedését táplálhatta a 2022-es foci VB elnyerése is, ami a várakozások szerint minden idők legdrágább világbajnoksága lesz.Gyengélkedett a BUX idénA magyar részvényindex értéke 5,6 százalékot esett idén, még úgy is, hogy a pénteki “záróár-beállítások” miatt közel 2 százalékot emelkedett a BUX index. A magyar piac fontosabb részvényei közül a Waberer’s teljesített a leggyengébben, az árfolyam közel a felére zuhant. A cégnél sorozatosan érkeztek a rossz hírek, profit warning után veszteséges negyedév, majd igazgatósági tagok távozása rontották a részvények körüli hangulatot, de kiderült az is, hogy lengyel leányvállalata, a Link információkat titkolt el a Waberer’s elől.A Richter árfolyama 23 százalékot esett idén, ami annak tudható be, hogy a vállalattal kapcsolatban több rossz hír is érkezett: a jövőbeni növekedés szempontjából egyik kiemelt készítménnyel, az Esmyával kapcsolatban érkeztek rossz hírek, ami miatt hatalmas leírásra kényszerült a gyógyszergyártó, ráadásul hónapokra felfüggesztették a romániai nagykereskedelmi tevékenységet is. Az OTP közel 4 százalékot esett idén, de a pénteki, negyedév végi 4,7 százalékos emelkedés nélkül még rosszabb lenne az összkép, összességében azonban még ezzel együtt is hatalmas ralin van túl az OTP, 2015 eleje és idén január között 3,5-szörösére emelkedett az árfolyam. Idén eddig csak három részvény, az Émász, a Rába és a PannErgy árfolyama tudott emelkedni, a Rábánál a befektetők annak örülhettek, hogy a bevételek dinamikusan növekedtek idén, a PannErgynél az a sztori, hogy többek között Győrben és Miskolcon is fejleszt a cég.

 

Leave a Reply